A Debreceni Köztemető nemcsak emlékhely, hanem egyben különleges természeti értékeket őrző terület is. Natura 2000-es besorolása révén európai szinten is kiemelt jelentőségű élőhely, ahol számos védett faj fordul elő. Júniusban a Bakonyi Denevérvédelmi Alapítvány kutatócsoportja denevérfelmérési akciót hajtott végre a temető területén, melynek során 21 denevért sikerült kimutatni a területről.

Miért épp a Tükörtó környékén történt a befogás?

A denevérek befogásához használt hálókat úgy kell elhelyezni, hogy azok a denevérek számára egyértelműen a külvilághoz tartozzanak – ne a szálláshelyükhöz. Ezért választották a kutatók a Tükörtó közvetlen környezetét, a denevérek ide járnak inni, valamint vadászni így mert ez a helyszín technikailag ideális volt a biztonságos és hatékony befogáshoz.

Miért fontos a denevérgyűrűzés?

A gyűrűzés lehetővé teszi, hogy a kutatók nyomon követhessék a denevérek mozgását, szokásait, szálláshelyeit és populációs viszonyait. Ez különösen fontos, mivel minden hazai denevérfaj védett vagy fokozottan védett, és a természetvédelmi intézkedésekhez pontos adatokra van szükség. A gyűrűzés során az állatok nem sérülnek, a gyűrűk pedig nem zavarják őket a repülésben vagy a tájékozódásban. A denevérgyűrűzés speciálisabb, mint a madárgyűrűzés, csak néhány fajra kerül gyűrű szigorú kutatási terv alapján. Nem akadt a hálóba gyűrűzhető faj.

A befogott fajok és jelentőségük

A kutatás során négy különböző denevérfajt sikerült azonosítani:

• Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii)
  Tipikus városlakó faj, gyakran panelépületek hézagaiban él. Nagyon elterjedt Magyarországon, jelenléte jól mutatja az urbanizált környezethez való alkalmazkodóképességét.
• Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus)
  Az egyik legkisebb testű hazai denevérfaj. Külön öröm, hogy ezt a fajt sikerült kimutatni a temetőből, ráadásul a legnagyobb példányszámban belőlük fogtak a kutatók. Ez a faj sok más élőhelyen eltűnőben van a fehérszélű törpedenevér miatt valamint a denevéreket általánosságban veszélyeztető külső behatások miatt mint az erdőírtás, rovarmérgezés vagy éppen a felelőtlenül tartott házimacskák.
• Alpesi denevér (Hysugo savii)
  Szintén városlakó faj, kisebb testű nemzetsége egyetlen hazai képviselője. Ritkább előfordulása miatt különösen értékes adat a jelenléte.
• Közönséges kései denevér (Eptesicus serotinus)
  Nagytestű faj, amely városi és erdei környezetben egyaránt előfordul. Gyakran látható éjszaka vadászni a városokban, jelenléte a temetőben is jól mutatja az élőhely sokszínűségét.

Szigorú szabályozás mellett zajló kutatás

Magyarországon a denevérgyűrűzést és befogást kizárólag engedéllyel rendelkező szakemberek végezhetik, a természetvédelmi hatóságok által jóváhagyott módszerekkel. A befogás és jelölés minden lépése az állatok biztonságát és jólétét szem előtt tartva történik.

Tévhitek helyett tudás

A denevérek nem veszélyesek, nem támadnak, és nem „ragadnak bele a hajba” – ezek csupán városi legendák. Valójában rendkívül hasznos, érzékeny élőlények, akik segítenek a rovarpopulációk szabályozásában, és fontos szerepet játszanak az ökoszisztéma egyensúlyában.

A temető, mint élőhely – közös felelősségünk

A Debreceni Köztemető természeti értékei nemcsak a múlt emlékeit őrzik, hanem a jövő élővilágát is. A denevérgyűrűzési kutatás újabb bizonyítéka annak, hogy a temető nemcsak kulturális, hanem ökológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű terület.