Temetkezésről általában

A Felvételi és Gondnoki irodán teljes körű ügyintézéssel várjuk a gyászoló családokat, temetőlátogatókat.

Felvételi iroda

Megrendelhető szolgáltatások

  • Temetések felvétele.
  • Helyi, helyközi halott szállítások megrendelése.
  • Temetésekhez szükséges temetkezési kellékek értékesítése.
  • Sírhelyek és urnafülkék értékesítése.
  • Temetésekkel összefüggő ügyiratok (halotti anyakönyvi kivonat, sírnyitási engedély, szállítási engedély) beszerzése.
  • Gyászjelentések, köszönetnyilvánítások felvétele.
  • Koszorúk, sírcsokrok értékesítése
  • Temetéssel összefüggő síköves szolgáltatások felvétele.
  • Egyházi, polgári búcsúztatók, orgonista és egyéb temetéssel összefüggő szolgáltatások (fotós, videós) közvetítése.

Gondnoki iroda

Megrendelhető szolgáltatások

  • Sírgondozás
  • Hantolás
  • Sírbeültetés
  • Régi sírkőtermékek felújítása
  • Új sírkő termékek megrendelése
  • Temetési helyek újraváltása
  • Sírboltok (kripták) értékesítése

Gondnoki és felvételi iroda nyitvatartási ideje

hétfő-péntek 8:00-16:00
szombat, vasárnap zárva

Fontosabb telefonszámaink

Halottszállítás (éjjel-nappal): +36 (52) 563-985, +36 (30) 9250-186
Felvételi iroda: +36 (52) 563-982, 563-985, 563-987
Gondnoki iroda: +36 (52) 563-983, 563-986, 563-988
Hamvasztó üzem: +36 (52) 563-993

Temetések ügyintézése

A haláleset alkalmával elsősorban azt kell eldöntenie a temetésről intézkedőnek, hogy a temetés hagyományos földbetemetéssel vagy hamvasztásos temetéssel történjen, ugyanis hamvasztásos temetés esetén a halottvizsgálati bizonyítványt a boncolást végző orvosnak a hamvaszthatóságot igazoló záradékkal kell ellátnia. (halottvizsgálati bizonyítvány 22. pont)

A temetés ügyintézése előtt tisztázandó, hogy az elhunyt mely temetési helyre kerül eltemetésre. Amennyiben a temetés meglévő sírba történik, célszerű átgondolni a temetés módját, hisz a temetéssel összefüggésben végzendő sírnyitáshoz, exhumáláshoz szükséges a már sírban nyugvó vagy exhumálandó elhunyt halotti anyakönyvi kivonata. 25 éven belül eltemetett elhunyt hamvasztása érdekében történő exhumáláshoz a halottvizsgálati bizonyítvány halál okát tartalmazó példánya is szükséges.

Végül a temetésre történő intézkedés előtt célszerű dönteni arról, hogy ki fog az elhunyt temetéséről gondoskodni, és ki jogosult rendelkezni a temetési hely (sírhely, urnafülke stb.) felett.

Az eltemetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni:

  1. Aki a temetést szerződésben vállalt.
  2. Akit az elhunyt végrendelete arra kötelez.
  3. Végintézkedés hiányában az elhunyt elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa.
  4. Az elhunyt egyéb közeli hozzátartozója, a törvényes öröklés rendje szerint.

A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. Törvény 22.§ (2) bekezdése a rendelkezési jog gyakorlását az alábbi jogkörökre terjeszti ki:

  1. A temetési hely felett az rendelkezik, aki megváltotta.
  2. A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására, síremlék, sírjel állítására és mindezek gondozására terjed ki.

Temetési módok

Kétféle temetési mód terjedt el Európában: a földbetemetés és a hamvasztásos temetés. A magyar nép korai történelmében nem volt ismeretlen a hamvasztás, azonban évszázadokon át – elsősorban vallási megfontolások miatt – kizárólag földbetemetés történt. Ezért is használjuk a hagyományos koporsós megjelölést e temetési módra. A katolikus egyház 1951-ben engedélyezte hívei számára a hamvasztásos temetést. Ettől kezdve jelentősen nőtt a hamvasztásos temetés aránya.

Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó. Természetesen ez nem lehet irreális vagy jogszabályba ütköző, illetve ez nem róhat aránytalanul nagy terhet az eltemettetőre.
Ha a temetésre nézve nincs érvényes rendelkezés a temetési módról, az eltemettető dönt. Előfordul, hogy több azonos jogállású személy gondoskodik, illetve köteles gondoskodni az eltemetésről. Megegyezésre kell törekedni, hiszen ez szolgálja leginkább a kegyeletet. Ha vita van az eltemettetők között az eltemetés módját illetően, akkor nem lehet hamvasztani, azonban a földbetemetést el kell végezni. A vitát nem a szolgáltatónak kell eldöntenie. A szolgáltatót csak a jogszabály rendelkezése korlátozza, hamvasztásos temetést nem szervezhet. Ez esetben az- az eltemettető intézkedhet, aki egyébként is földbetemetést óhajtott. Ha a temetést senki nem vállalja, az elhalálozás helye szerint illetékes jegyző felszólíthatja az eltemetésre kötelezetteket. Az eltemettető szabadon választhat világi vagy egyházi szertartás között.

Tv. 19. § (1) Az eltemetés módja szerint a temetés hamvasztással vagy elhamvasztás nélkül történik, egyházi vagy világi szertartás szerint.
(2) Az eltemetés módjára és helyére nézve az elhunyt életében tett rendelkezése az irányadó, amennyiben ez nem ró az eltemettet személyére aránytalanul nagy terhet.
(3) Az elhunyt életében tett rendelkezése hiányában az eltemetés módját és helyét az határozza meg, aki a temetésről gondoskodik, vagy arra köteles lenne, de a temetésről más szerv vagy személy úgy gondoskodik, mintha az elhunyt saját halottja volna.
(4) Ha a temetésről több személy gondoskodik és közöttük az eltemetés módja tekintetében nincs megegyezés, a temetés csak elhamvasztás nélkül történhet.

Temetői nyilvántartás

Az üzemeltető feladata a sírhelynyilvántartás vezetése. A 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezés rendjéről kötelezően előírja a nyilvántartókönyv és sírboltkönyv vezetését. Tartalma sem több, sem kevesebb nem lehet, mint a törvényi előírás. A sírhelynyilvántartás vezetése során az üzemeltető gondoskodni köteles arról, hogy illetéktelenek az adatokhoz ne férhessenek hozzá. Az elhunytról vezetett adatokat kizárólag az elhunyt eltemettetője, a temetési hely felett rendelkező ismerheti meg, másoknak csak az elhunyt temetési helye közölhető. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, a tárolt személyes adatok biztonságáért az üzemeltető felel.
A nyilvántartó könyveket a temető fennállásáig meg kell őrizni. Amennyiben a nyilvántartás elektronikus formában történik úgy a biztonságos adatvédelem érdekében az üzemeltetőnek biztonsági másolatokat kell készíteni.

A hamvasztás feltételei

Tv. 24. § (1) Halottat csak külön jogszabályban előírt orvosi vizsgálat és az erről szóló halottvizsgálati bizonyítvány alapján szabad eltemetni, vagy elhamvasztani. A halottvizsgálati bizonyítványt a temetés előtt kell az üzemeltető részére átadni. Az elhunyt elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítványra minden esetben fel kell jegyezni az elhamvaszthatóságot. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa gondoskodik.
(2) Ha a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági eljárás indult (rendkívüli halál), az elhunyt eltemetéséhez, illetve elhamvasztásához a halottvizsgálati bizonyítvány mellett az eljáró hatóság engedélye is szükséges.

Tv. 38. § (1) Ha a halottvizsgálati bizonyítvány szerint a holttest hamvasztható, a hamvasztást az ország területén működő bármely hamvasztó üzemben el lehet végezni. A hamvaszthatóságot tanúsító halottvizsgálati bizonyítványról az üzem másolatot készít, amit a nyilvántartáshoz csatolva kell megőrizni.
(4) Ismeretlen holttest nem hamvasztható el.